Működési területünk
A Duna-menti Szent Orbán Borrend Adony – alapszabálya szerint – kistérségi jelleggel működik. Működési területe ennek megfelelően a korábbi Adonyi Kistérség településeit fedi le, azaz: Adony, Iváncsa, Perkáta, Kulcs, Pusztaszabolcs, Besnyő, Beloiannisz és Szabadegyháza körzetét.
A szőlőtermesztés, a borkultúra és a turizmus szempontjából azonban kiemelt jelentőséggel az Adonyhoz tartozó Szőlőhegy bír. A környezetéből látványosan kiemelkedő Szőlőhegy egy közel 8 km hosszú löszhát vonulat, amely nagyjából a Dunával párhuzamosan fut. Átlagos tengerszint feletti magassága kb. 122 m. A talaját tekintve a magas mésztartalommal rendelkező homokos vályogtalaj a jellemző. Ez a szőlőnövénynek kedvező, de az oltvány kiválasztásánál figyelembe kell venni az alany mésztűrő képességét!
A Szőlőhegy 76 hektáros területén, a teljes zártkerti részen (Szőlőhegy és Diós-dűlő) kb. 730 db ingatlan (helyrajzi szám) található. Nincsenek tehát nagy egybefüggő szőlőültetvények, nincsenek nagyvállalkozó borászok, hanem családi kisbirtokok, hobbi pincék, nyaralók jellemzik a területet. A szőlőtermesztés és borászat itt hobbi, de azt hatalmas szenvedéllyel, odaadással, és annak igényével végzik, hogy a létrejövő produktum az ország bármely borversenyén megállja a helyét.
A Szőlőhegy fő nevezetessége a Szent Orbán kápolna. Az adonyi Orbán-kápolnáról szóló első írásos forrás az 1805. évi Canonica Visitatio, mely lényegében elrendeli a kápolna megépítését, illetve a következő Canonica Visitatio 1818-ban, mely már azt rögzíti, hogy a kápolna 1811-ben megépült. „Az 1805-ös Canonica Visitatio kapcsán, Milassin püspök kívánságára a Promontoriumban Szt. Orbán kápolna épült… …a jámbor hívők 1811-ben az említett kápolnát építették. Őket terheli a fenntartás is.” A következő forrásunk ismét a Historia Domus, amelyben Koller János apát- plébános a kápolna 1865. évi felújítását örökíti meg. “A szöllö hegyen Szent Orbán tiszteletére 1812. évben épült kápolna, mellyhez évenként május 25-ét követő vasárnap vezettetik a’ körmenet, miután fedele, tornya és ajtaja egészen összve romlott volt az idő elteltével, ez évben a’ hívek adakozása folytán egészen meg újíttatott, új toronnyal, tetővel és ajtóval láttatott el.” (Historia Domus 1865.) A szőlőhegyi Szent Orbán-kápolna megépítésétől kezdve napjainkig az adonyi római katolikus egyházközség tulajdonában és kezelésében volt és van. Évtizedeken át a szőlősgazdák önzetlen munkával biztosították az alapvető állagmegóvó karbantartást. A XX. század első felében készült az Orbán-kápolna oltárképe, amely Nárai (Neichl) János, Adonyból származó pap fiatalkori munkája. Az oltárképen Szent Orbán pápa tiarás, pápai keresztes ábrázolása látható, jobbjában a vértanúságot jelképező karddal. A kápolna kisebb- nagyobb sérülésekkel átvészelte a még a második világháborút is, mely sérüléseket a szorgalmas szőlősgazdák ugyan kijavították, jelentősebb felújításra nem került sor. A fennálló politikai kurzus nem értékelte és támogatta megfelelő módon az egyházi értékek megóvását. Ha ezekről az időkről beszélünk, akkor feltétlenül meg kell említeni Köller Ferenc nevét, ki hosszú évekig, mint az egyházközség világi vezetője sokat tett a kápolna állagának megőrzéséért és a Szent Orbán kultusz fennmaradásáért Adonyban. Saját kezével végzett munkájának, közismert szervező képességének és a művészeti értékek iránti vonzalmának és hozzáértésének is köszönhető, hogy a kápolna ezt az időszakot átvészelte. Mindezek ellenére a kápolna állapota az 1980-as évek végére oly mértékben leromlott, hogy elodázhatatlanná vált a teljes felújítása. A politikai hangulat enyhülése, a település vezetésének és lakosságának akarata, valamint a településen létrejött „Adonyért Alapítvány” önzetlen anyagi és támogatása, és az időközben megalakult Adony környéki Szent Orbán Szőlő és Borbaráti egyesület összefogása révén 1988–1992 között a kápolna első felújítása megtörtént. A felújítás során a torony, a tetőszerkezet és tető héjalása – az eredeti apatini cseréppel – készült el. A munka részeként a külső és belső vakolat, a kápolna tégla padozata és az összes nyílászáró felújítása is megtörtént. A kápolna oltárának restaurálását az adonyi származású Dombrádi István faszobrász-restaurátor készítette el. A Szent Orbán tiszteletére 1996-ban emelt emlékoszlopot Friedrich Ferenc szobrász- művész tervei alapján Fáskerti István kőfaragó, az oszlopon lévő Orbán szobrot Dombrádi István készítette el. A Szent Orbán- kápolna és a vele szerves egységet alkotó Orbán-emlékoszlop jelenlegi állapotában mindenképpen az adonyi szőlőhegy dísze, hirdetője az évszázados kultusz tovább élésének Adonyban, egyben méltó helyszíne a szőlő- és bortermelő gazdák ünnepeinek és jelentős értékei a városnak.
A Szőlőhegy részei északról dél felé haladva: Bánom, Éles-hegy, Mandula-hegy, Zsidó sor, Tóth-hegy, Öreg-hegy, Kápolna sor, Rác-hegy, Ötprésház, Éles-hegy, Farkaslyuk, Lúdgége, Farkas-hegy, Szent Mihály puszta, Dajai szőlők, Dajapuszta, Diós-dűlő, Radicsa.
A szőlőtermesztés, a borkultúra és a turizmus szempontjából azonban kiemelt jelentőséggel az Adonyhoz tartozó Szőlőhegy bír. A környezetéből látványosan kiemelkedő Szőlőhegy egy közel 8 km hosszú löszhát vonulat, amely nagyjából a Dunával párhuzamosan fut. Átlagos tengerszint feletti magassága kb. 122 m. A talaját tekintve a magas mésztartalommal rendelkező homokos vályogtalaj a jellemző. Ez a szőlőnövénynek kedvező, de az oltvány kiválasztásánál figyelembe kell venni az alany mésztűrő képességét!
A Szőlőhegy 76 hektáros területén, a teljes zártkerti részen (Szőlőhegy és Diós-dűlő) kb. 730 db ingatlan (helyrajzi szám) található. Nincsenek tehát nagy egybefüggő szőlőültetvények, nincsenek nagyvállalkozó borászok, hanem családi kisbirtokok, hobbi pincék, nyaralók jellemzik a területet. A szőlőtermesztés és borászat itt hobbi, de azt hatalmas szenvedéllyel, odaadással, és annak igényével végzik, hogy a létrejövő produktum az ország bármely borversenyén megállja a helyét.
A Szőlőhegy fő nevezetessége a Szent Orbán kápolna. Az adonyi Orbán-kápolnáról szóló első írásos forrás az 1805. évi Canonica Visitatio, mely lényegében elrendeli a kápolna megépítését, illetve a következő Canonica Visitatio 1818-ban, mely már azt rögzíti, hogy a kápolna 1811-ben megépült. „Az 1805-ös Canonica Visitatio kapcsán, Milassin püspök kívánságára a Promontoriumban Szt. Orbán kápolna épült… …a jámbor hívők 1811-ben az említett kápolnát építették. Őket terheli a fenntartás is.” A következő forrásunk ismét a Historia Domus, amelyben Koller János apát- plébános a kápolna 1865. évi felújítását örökíti meg. “A szöllö hegyen Szent Orbán tiszteletére 1812. évben épült kápolna, mellyhez évenként május 25-ét követő vasárnap vezettetik a’ körmenet, miután fedele, tornya és ajtaja egészen összve romlott volt az idő elteltével, ez évben a’ hívek adakozása folytán egészen meg újíttatott, új toronnyal, tetővel és ajtóval láttatott el.” (Historia Domus 1865.) A szőlőhegyi Szent Orbán-kápolna megépítésétől kezdve napjainkig az adonyi római katolikus egyházközség tulajdonában és kezelésében volt és van. Évtizedeken át a szőlősgazdák önzetlen munkával biztosították az alapvető állagmegóvó karbantartást. A XX. század első felében készült az Orbán-kápolna oltárképe, amely Nárai (Neichl) János, Adonyból származó pap fiatalkori munkája. Az oltárképen Szent Orbán pápa tiarás, pápai keresztes ábrázolása látható, jobbjában a vértanúságot jelképező karddal. A kápolna kisebb- nagyobb sérülésekkel átvészelte a még a második világháborút is, mely sérüléseket a szorgalmas szőlősgazdák ugyan kijavították, jelentősebb felújításra nem került sor. A fennálló politikai kurzus nem értékelte és támogatta megfelelő módon az egyházi értékek megóvását. Ha ezekről az időkről beszélünk, akkor feltétlenül meg kell említeni Köller Ferenc nevét, ki hosszú évekig, mint az egyházközség világi vezetője sokat tett a kápolna állagának megőrzéséért és a Szent Orbán kultusz fennmaradásáért Adonyban. Saját kezével végzett munkájának, közismert szervező képességének és a művészeti értékek iránti vonzalmának és hozzáértésének is köszönhető, hogy a kápolna ezt az időszakot átvészelte. Mindezek ellenére a kápolna állapota az 1980-as évek végére oly mértékben leromlott, hogy elodázhatatlanná vált a teljes felújítása. A politikai hangulat enyhülése, a település vezetésének és lakosságának akarata, valamint a településen létrejött „Adonyért Alapítvány” önzetlen anyagi és támogatása, és az időközben megalakult Adony környéki Szent Orbán Szőlő és Borbaráti egyesület összefogása révén 1988–1992 között a kápolna első felújítása megtörtént. A felújítás során a torony, a tetőszerkezet és tető héjalása – az eredeti apatini cseréppel – készült el. A munka részeként a külső és belső vakolat, a kápolna tégla padozata és az összes nyílászáró felújítása is megtörtént. A kápolna oltárának restaurálását az adonyi származású Dombrádi István faszobrász-restaurátor készítette el. A Szent Orbán tiszteletére 1996-ban emelt emlékoszlopot Friedrich Ferenc szobrász- művész tervei alapján Fáskerti István kőfaragó, az oszlopon lévő Orbán szobrot Dombrádi István készítette el. A Szent Orbán- kápolna és a vele szerves egységet alkotó Orbán-emlékoszlop jelenlegi állapotában mindenképpen az adonyi szőlőhegy dísze, hirdetője az évszázados kultusz tovább élésének Adonyban, egyben méltó helyszíne a szőlő- és bortermelő gazdák ünnepeinek és jelentős értékei a városnak.
A Szőlőhegy részei északról dél felé haladva: Bánom, Éles-hegy, Mandula-hegy, Zsidó sor, Tóth-hegy, Öreg-hegy, Kápolna sor, Rác-hegy, Ötprésház, Éles-hegy, Farkaslyuk, Lúdgége, Farkas-hegy, Szent Mihály puszta, Dajai szőlők, Dajapuszta, Diós-dűlő, Radicsa.