Adony

Látnivalók a környéken

Zichy kastély és park

Adony történelmét döntően befolyásolta a Zichy család, amely 1649-ben szerezte meg az adonyi birtokot. 1881-ben gróf Zichy Nándor vette át a birtokot, aki Nagylángról költözött ide családjával. Eredetileg új kastély felépítését tervezték, erre azonban nem került sor. Helyette a gazdatiszti kúriát építették át igényeikhez igazítva. Az épület 1820 tájékán épült, mely 1500 m2 alapterületű klasszicista épület. Funkcióját tekintve elsőként uradalmi tiszttartóság, majd ispotály, s végül az 1880-as években kapta meg kastély formáját egy teljes újjáépítés során. A leírások alapján elég nagy valószínűséggel mondhatjuk, hogy az adonyi Zichy-kastély átalakításait Petschacher Gusztáv tervezte. Az akkori földszintes kastély átalakításával Zichy Lívia bízta meg az építészt. Saroktoldalékkal látta el az épületet, ezen toldalékok szögletei a 16. századi prágai Schwartzenberg-palota mintájára sgraffittóból gyémánt-kváderezést kaptak. Az ablakok kereteit is sgraffittóval díszítette. Az átalakításban nagy szerepet kapott az ácsmunka, a toldalék favázas padlásemelet, a kontyolt nyeregtető gerendái, ereszei, az ablakkeretek mind fából készültek eredetileg. Sajnos számos átalakítást élt meg a kastély, így nehezen visszabontható az 1890-es állapot, de örvendetes, hogy az ácsmunkákból még van, ami megfigyelhető. Az épület, közösségi funkciót az államosítás során kapott, először óvodaként, később művelődési házként üzemelt és üzemel a mai napig.

A grófi időkben az épületet 10 hektáros park vette körül, benne 5 000 m2 területűtó szigettel, melyre híd vezetett. A második világháborút követő időkben csökkent a park területe, ami a sportpályák (labdarúgó-, kézilabda- és teniszpályák) építésével és játszótér telepítésével új funkciókkal is bővült. A park jelenlegi területe 8,5 hektár. A park büszkesége 2 matuzsálem korú tölgy, amelyek a park kialakítása előtt már itt álltak, valamikor 1835 körül sarjadhattak. Szintén a parkká történő átalakítás előtt kerültek elültetésre a ma már több mint 150 éves törökmogyoró fák, amelyek a focipálya mögött állnak.

(Forrás: Salinárium 2016., és Salinárium 2018.)

180 hektár kiterjedésű terület, amely szerves részét képezi a Duna-menti országos jelentőségű ökológiai folyósónak.

A mellékágat elzáró keresztgát két külön világot választ el egymástól. A felvízi szakasz szintje magasabb, a feltöltődött üledéken már alig lehet nyomát lelni az áramló víznek.
Nádas, füzes telepedett meg a szerves anyagokban gazdag – a gát által feltartóztatott – üledéken. Az alvízi, kotort szakasz kiváló vízminőségű és megfelelő mélységű horgászvíz. A gátat úgy építették, hogy a kis Duna folyamatos átmosódása biztosított maradjon, így évente kétszer (a téli hóolvadásokkor februárban és májusban zöldárkor) az árvíz átbukjon a koronán, és ezáltal tisztítsa a medret.

A sziget döntő része állami tulajdonban van, ahol a Vadex Zrt. végez erdőgazdálkodást. A sziget egyik első hírnöke annak a váltásnak, amely ma már szerte az országban megfigyelhető: az őshonos fákból álló ligeterdők veszik át a szerepet a nemes nyár ültetvényektől. Ezt biztosítja és írja elő a Duna Ártere Natura 2000 terület fenntartási terve is. Az egyre természetesebbé váló erdőt jól jellemzi, hogy van zuzmó telepe, ami a levegő jó minőségét jelzi. Élnek már hódok is a vizekben.

Az állandó vízborításnak kitett partszakasz jellegzetes fafaja a fűz, a parttól a sziget belseje felé haladva szürkenyár, feketenyár, magaskőris, kocsányos tölgy, vénic szil. Ennek az erdőnek a részét képezi a folyam sodrával érkező magokból sarjadó – egyébként e tájra nem jellemző – fák is: nyírek, mézgás és enyves égerek és számos más fafajták, ezzel biztosítva azt a hallatlan sokszínűséget, amely sehol máshol nem található, csak az ártéri erdőkben. A cserjeszinten veresgyűrűs som, kecskerágó, varjútövis, fekete bodza, galagonya, iszalag, és még számos egyéb bokor színesíti a szigetet. A sziget lágyszárú növénypopulációja változatos: tavaszi csillagvirág, gyöngyvirág, tavaszi tőzike, fekete nadálytő, óriás csenkesz, erdei pajzsika, vérehulló fecskefű, gólyahír boglárka. Február végén, március elején lenyűgöző mennyiségű hóvirágot lehet látni a sziget területén.

A vadgazdálkodást a Lívia Környéke Vadásztársaság végzi. A sziget vadászható vadállományának döntő része a vaddisznó, kis része az őz, és elvétve látható még fácán.
A horgászok pontytelepítésekből nyerik fő zsákmányukat, de a vízterületünk híres a csuka, süllő, és kősüllő fogásairól, valamint bőséges és színes keszeg állományáról. A Kis-Duna vízminősége sokkal jobb, mint a nagy Dunáé, köszönhetően annak, hogy a víz nagy része sóderágyon átszűrve tölti a holtágat, így azt lényegében ivóvíz minőségűvé tisztítja. Így nemcsak bőséges halfogást remélhet az itt horgászó, de a hal húsminősége is kiváló.

Szigeten megfigyelhető madárvilág: szürke- és vörösgémek, kis- és nagykócsagok, bölömbikák, fekete gólyák, kárókatonák, bakcsók, vetési varjak, tőkés récék, szárcsák, szajkók, dankasirályok, sárszalonkák.

(Forrás: Salinárium 2016.)

Az adonyi szőlőhegy északi vége. A táj jelentős természeti értékei két területre koncentrálódnak: a líviai tavakra és a cikolai löszvölgyekre. Mindkét terület része a Natura 2000 hálózatnak. A líviai tavakat a madárviláguk teszi országosan jelentős élőhellyé. A tavak környékén közel száz madárfajt észleltek idáig a megfigyelők. A helyben költők között több látványos, ritka faj is akad.

Megfigyelhető itt bölömbika, bakcsó, kiskócsag, szürke-, vörös- és kanalasgém, cigányréce, vízicsibe, rétihéja, szárcsa, vöcsök, nyárilúd, nádirigó, poszáta.

A cikolai löszvölgyekben több védett növényritkaság maradt fenn, ezek között kettő szigorúan védett, a borzas macskamenta és a gyapjas csüdfű. Ezen kívül még boglákák, más csüdfüvek, meténg, hölgymálfajok, imola, őszirózsa és nőszirom gazdagítja a domboldalak védett növényeinek listáját.

A löszvölgyek egyik legfontosabb természetvédelmi értéke a tűzlepke, legjellegzetesebb madara pedig a gyurgyalag.

(Forrás: Salinárium 2016.)

A Czigler tó a Szent Mihály-hegy mellett található, amely idilli környezet a horgászok és kirándulók számára. Számos halfajta akadhat a horogra: ponty, tokhal, keszeg, kárász, busa, amur, szürke harcsa és csuka.

A Czigler-tó területén két tavat találhatunk meg. Az egyik egy egy hektáros nevelőtó, a másik pedig egy két és fél hektáros tó. Ez előbbin nem lehet horgászni, viszont az utóbbin annál inkább! A horgásztóban folyamatos telepítés van, így szinte biztos, hogy mindig akad valami a horogra. A Czigler-tóról elmondhatni, hogy rendkívül jó állapotban van, folyamatosan karban van tartva, így márciustól október végéig mindenki számára itt a lehetőség, hogy igazán nagy fogásai legyenek.

(Forrás: pecatavak.hu)