Főoldal - Duna-menti Szent Orbán Borrend Adony

Céljaink, alapszabályunk

Az Adony-környéki borvidék megismertetése a világ borkedvelőivel.

Adonyban és környékén a szőlőtermelői kultúra fejlesztése, ezen belül: régi szőlőfajták megmentése, illetve új szőlőfajták telepítésének elősegítése, a modern borkezelés bevezetése és elterjesztése, a szőlőtermesztés során új, környezetkímélő vegyszerek bevezetésének elősegítése.

A borforgalmazási kultúra fejlesztése: ennek keretében a palackozás bevezetésének népszerűsítése, ízléses palackok, címkék elterjesztésének elősegítése.

A borfogyasztási kultúra elterjesztése: megfelelő borkiválasztás szorgalmazása.

A szőlőtermesztéssel, a borfogyasztással kapcsolatos helyi hagyományok ápolása.

A házi és területi borversenyek megszervezése, azokon való részvétel és lebonyolításban való közreműködés.

Adony város Orbán-napi és Újbor Ünnepének megszervezése.

A falusi turizmus, továbbá az Adonyi Kistérség idegenforgalomba történő bekapcsolásának támogatása.

A tájegység természeti kincsének megóvása. Az adonyi kistérség önkoRmányzataival való együttműködés.

Alapszabály letöltése4 MB

Legenda

Adony már a bronzkortól fogva lakott település, majd a római korban Vetus Salina néven az egykori katonai határvonal, a Limes katonai erőssége. Az itt állomásozó római katonák már foglalkoztak szőlőműveléssel és borkészítéssel is. Kiváló bizonyíték erre a településünk határában előkerült, szőlőinda motívummal díszített, római korból származó oltárkő, melyet Bacchusnak (más néven Libernek) szenteltek. A kő ma is megtalálható szőlőhegyünk központi részén.

Az újkori történelmünkben új lendületet adott a borral való foglalatosságnak a németek betelepítése az 1720-as években. A többnyire a Dunán érkező (Donauschwaben) német telepesek felélénkítették a szőlő- és borkultúrát, magukkal hozták a Szent Orbán védőszent iránti tiszteletet, ünnepkört.

Borrendünk krónikájában az 1993-as év az első meghatározó mérföldkő, mikor is 3-4 főből álló baráti társaság egy közös poharazgatás közben felvetette az első borverseny megrendezésének gondolatát. A gondolatokat tettek követték, így 1994. május 27-én került megrendezésre az első borverseny az adonyi kistérségben. Érdekesség, hogy az első versenyen 67 bormintával neveztek a gazdák. A többnyire szekszárdi borászok által bírált borok között nem született aranyérem. Ez arra sarkallta a szervezőket, hogy tovább folytassák a munkát, a további borversenyek mellett szakmai kirándulást, különböző tanulást célzó összejöveteleket kezdtek szervezni. Ebből a pár fős csapatból alakult meg 1998-ban az Adony környéki Szent Orbán Szőlő- és Borbaráti Egyesület.

2006-ban az akkori elnökség a további szakmai fejlődés érdekében borrenddé alakulásra tett javaslatot a tagságnak, melyet a nagy többség el is fogadott. Duna-menti Szent Orbán Borrend Adony néven folyattuk tovább a szakmai munkát, 2007-ben pedig felvételt nyertünk a Magyarországi Borrendek Országos Szövetségéhez is.

Napjainkban a borrend tagsága mintegy 60 fő létszámot tesz ki. Szokásos éves rendezvényeink közé tartoznak: Gazdanap, Szent Orbán nap, Koccintás (Magyar Bor- és Pezsgő Napja), Kistérségi Borverseny, Újbor Ünnep és Hálaadás, Márton-napi Újbor Mustra, János-napi Boráldás, Szakmai kirándulás az ország borvidékeire.

Legnagyobb ünnepünk a Szent Orbán Hegyünnep, melyet minden évben, a május 25-éhez közelebb eső szombaton tartunk. Ezen részt vesznek borrendi delegációk is az ország minden részéből, látványos felvonulással ünnepélyessé téve a rendezvényt.

Tovább

A Duna-menti Szent Orbán Borrend Adony alapszabálya szerint kistérségi jelleggel működik.

Működési területünk ennek megfelelően a korábbi adonyi kistérség településeit fedi le, azaz:

Adony, Iváncsa, Perkáta, Kulcs, Pusztaszabolcs, Besnyő, Beloiannisz, Szabadegyháza.

A szőlőtermesztés, a borkultúra és a turizmus szempontjából azonban kiemelt jelentőséggel az Adonyhoz tartozó Szőlőhegy bír. A környezetéből látványosan kiemelkedő Szőlőhegy egy közel 8 km hosszú löszhát vonulat, amely nagyjából a Dunával párhuzamosan fut. Átlagos tengerszint feletti magassága kb. 122 m. A talaját tekintve a magas mésztartalommal rendelkező homokos vályogtalaj a jellemző. Ez a szőlőnövénynek kedvező, de az oltvány kiválasztásánál figyelembe kell venni az alany mésztűrő képességét!

A Szőlőhegy 76 hektáros területén, a teljes zártkerti részen (Szőlőhegy és Diós-dűlő) kb. 730 db ingatlan (helyrajzi szám) található. Nincsenek tehát nagy egybefüggő szőlőültetvények, nincsenek nagyvállalkozó borászok, hanem családi kisbirtokok, hobbi pincék, nyaralók jellemzik a területet. A szőlőtermesztés és borászat itt hobbi, de azt hatalmas szenvedéllyel, odaadással, és annak igényével végzik, hogy a létrejövő produktum az ország bármely borversenyén megállja a helyét.

A Szőlőhegy fő nevezetessége a Szent Orbán kápolna.

Az adonyi Orbán-kápolnáról szóló első írásos forrás az 1805. évi Canonica Visitatio, mely lényegében elrendeli a kápolna megépítését, illetve a következő Canonica Visitatio 1818-ban, mely már azt rögzíti, hogy a kápolna 1811-ben megépült. „Az 1805-ös Canonica Visitatio kapcsán, Milassin püspök kívánságára a Promontoriumban Szt. Orbán kápolna épült… …a jámbor hívők 1811-ben az említett kápolnát építették. Őket terheli a fenntartás is.” A következő forrásunk ismét a Historia Domus, amelyben Koller János apát- plébános a kápolna 1865. évi felújítását örökíti meg. “A szöllö hegyen Szent Orbán tiszteletére 1812. évben épült kápolna, mellyhez évenként május 25-ét követő vasárnap vezettetik a’ körmenet, miután fedele, tornya és ajtaja egészen összve romlott volt az idő elteltével, ez évben a’ hívek adakozása folytán egészen meg újíttatott, új toronnyal, tetővel és ajtóval láttatott el.” (Historia Domus 1865.)

A szőlőhegyi Szent Orbán-kápolna megépítésétől kezdve napjainkig az adonyi római katolikus egyházközség tulajdonában és kezelésében volt és van. Évtizedeken át a szőlősgazdák önzetlen munkával biztosították az alapvető állagmegóvó karbantartást. A XX. század első felében készült az Orbán-kápolna oltárképe, amely Nárai (Neichl) János, Adonyból származó pap fiatalkori munkája. Az oltárképen Szent Orbán pápa tiarás, pápai keresztes ábrázolása látható, jobbjában a vértanúságot jelképező karddal.

A kápolna kisebb- nagyobb sérülésekkel átvészelte a még a második világháborút is, mely sérüléseket a szorgalmas szőlősgazdák ugyan kijavították, jelentősebb felújításra nem került sor. A fennálló politikai kurzus nem értékelte és támogatta megfelelő módon az egyházi értékek megóvását. Ha ezekről az időkről beszélünk, akkor feltétlenül meg kell említeni Köller Ferenc nevét, ki hosszú évekig, mint az egyházközség világi vezetője sokat tett a kápolna állagának megőrzéséért és a Szent Orbán kultusz fennmaradásáért Adonyban. Saját kezével végzett munkájának, közismert szervező képességének és a művészeti értékek iránti vonzalmának és hozzáértésének is köszönhető, hogy a kápolna ezt az időszakot átvészelte.

Mindezek ellenére a kápolna állapota az 1980-as évek végére oly mértékben leromlott, hogy elodázhatatlanná vált a teljes felújítása. A politikai hangulat enyhülése, a település vezetésének és lakosságának akarata, valamint a településen létrejött „Adonyért Alapítvány” önzetlen anyagi és támogatása, és az időközben megalakult Adony környéki Szent Orbán Szőlő és Borbaráti egyesület összefogása révén 1988–1992 között a kápolna első felújítása megtörtént. A felújítás során a torony, a tetőszerkezet és tető héjalása – az eredeti apatini cseréppel – készült el. A munka részeként a külső és belső vakolat, a kápolna tégla padozata és az összes nyílászáró felújítása is megtörtént. A kápolna oltárának restaurálását az adonyi származású Dombrádi István faszobrász-restaurátor készítette el. A Szent Orbán tiszteletére 1996-ban emelt emlékoszlopot Friedrich Ferenc szobrász- művész tervei alapján Fáskerti István kőfaragó, az oszlopon lévő Orbán szobrot Dombrádi István készítette el. A Szent Orbán- kápolna és a vele szerves egységet alkotó Orbán-emlékoszlop jelenlegi állapotában mindenképpen az adonyi szőlőhegy dísze, hirdetője az évszázados kultusz tovább élésének Adonyban, egyben méltó helyszíne a szőlő- és bortermelő gazdák ünnepeinek és jelentős értékei a városnak.

A Szőlőhegy részei északról dél felé haladva: Bánom, Éles-hegy, Mandula-hegy, Zsidó sor, Tóth-hegy, Öreg-hegy, Kápolna sor, Rác-hegy, Ötprésház, Éles-hegy, Farkaslyuk, Lúdgége, Farkas-hegy, Szent Mihály puszta, Dajai szőlők, Dajapuszta, Diós-dűlő, Radicsa.

Tovább

Az adonyi Szőlőhegy mentén halad végig a Mária Út észak-déli tengelyének egy szakasza.

A Mária Út egy Közép-Európán átívelő zarándok- és turista-hálózat, melynek építése 2006 óta folyik több ország egyesületének és alapítványának kezdeményezésével és összefogásával. Célja, hogy a közép-európai népek Mária-tiszteletére építve összekapcsolja a Mária-kegyhelyeket és az útvonal mentén lévő történelmi, kulturális értékeket, vallásra való tekintet nélkül.

A Mária Út kelet-nyugati tengelye az ausztriai Mariazelltől Budapesten át az erdélyi Csíksomlyóig vezet. Az észak-déli tengely a lengyelországi Czestochowából Budapesten át a bosznia-hercegovinai Medjugorje-ig tart. A két tengely egy keresztet formáz Közép-Európa felett.

Az út vagy annak kisebb szakaszai csoportosan, vagy egyénileg is bejárhatók, elsősorban gyalogosan, de akár kerékpárral is. Az utat útjelzések és táblák jelölik, ajánlott szálláshelyek várják a vándorokat és térképes zarándokkalauz is segíti őket. A zarándokok az útvonal bejárása során az állomásokon pecsétet és egyedi azonosítású gyöngyszemet kapnak, amelyből a saját rózsafűzérüket fűzhetik fel az út végére. A közösségi érzés, a természet közelsége, a megszokottból való kiszakadás élménye, a fizikai teljesítményből fakadó kellemes fáradtság mind jelszava lehet a túrának. A túrázónak a kirándulás, sportolás, a helyi értékek megismerésének ígérete lehet vonzó. Aki pedig elkötelezett hívő, elmélyítheti már meglévő ismereteit például a vallási hagyományokról és természetesen egy újabb lelki élménnyel gazdagodhat.

Közép- és Kelet-Európában nincs még egy hasonló méretű zarándokút. Turisztikai szempontból is kiemelkedő jelentőségű, hiszen a régió legfontosabb útvonalává válhat a zarándokok körében, s eközben Magyarország turizmusát is fellendítheti. A magyar történelemben fontos szerepet betöltő zarándokhelyek, így Mariazell, Sümeg, Esztergom, Máriapócs, Csíksomlyó településeket is összeköti az út, melynek vonalát elsősorban a természet vezeti, távol a forgalomtól. A Mária Utat megjártak ma már úgy tekintenek rá, mint a Kárpát-medence egyik gyöngyszemére.

Tovább

Közelgő eseményeink

Nagytanácsi ülés

Adony

2023 április 14 18:00

Előző rendezvények kiértékelése; Következő rendezvények előkészítése: Kistérségi Borverseny (etikettek és gyűjtőívek kiosztása), Szent Orbán Ünnep, Koccintás; Bejelentések

Jubileumi Kistérségi borverseny

Adony

2023 április 29 10:00

egésznapos eseménysorozat: szombat, vasárnap

Nagytanácsi ülés

Adony

2023 május 8 18:00

Előző rendezvények kiértékelése; Következő rendezvények előkészítése: Szent Orbán Ünnep, Koccintás, Szakmai kirándulás; Bejelentések

Szent Orbán Ünnep

Adony, Szőlőhegy

2023 május 20 15:00

Adonyban forgatott a Gasztroangyal

A kétnapos felvétel eredményeként a műsorban bemutatásra kerül a szőlőhegy és számos helyi recept is

A Duna-menti Szent Orbán Borrend Adony meghívására a településre érkezett a népszerű Gasztroangyal stábja, élén Borbás Marcsi műsorvezetővel, hogy elkészítse a televíziós gasztrosorozat egy következő epizódját. A borrend nevében Schmidt Attila nagymester írt egy meghívó-felkérő levelet a műsor készítőinek, melyben komplett műsortervet is ajánlott nekik, ami alapján a szerkesztők érdemesnek tartották bemutatni a kisváros értékeit. A forgatás március 21-22-én két napig zajlott.

Az első napon a szőlőhegy értékei kerültek terítékre. Králl István, a borrend örökös tiszteletbeli nagymestere készítette el ‘sunkás mártogatós’ reggeli ételét, majd mutatta be az adonyi pincesort, borászati hagyományokat. Schmidt Attila pincéjénél Borbás Marcsi megkóstolta a helyi borokat, miközben a nagymester mesélt a borrendjükről. A következő etűdben az adonyi gazdák a talapzatára állították Szent Orbán szobrát, mely a téli időszakban a neki szentelt kápolnában pihen, tavasztól őszig viszont egy három méter magas oszlopról védelmezi a környék szőlőit. Míg a helyi borászok felrakták a szobrot, Kremmer Imre készített egy ‘káposztás vakarékot’ Pletser Lajos présháza előtt. Králl Gabriella, István lánya mesélt arról, hogy a Vetus Salina Kulturális Egyesület hogyan gyűjti a régi recepteket. Ekkorra a borászok visszatértek a nagy munkából és a borospincében megkóstolták a vakarékot. A szőlőhegyi rész zárásaként a stáb meglátogatta a Lédeczi Tanyát, amely a szőlő egy idilli pontján áll. A helyszínen a kis patak mellett Lédeczi Szilveszter, a tanya tulajdonosa harmonikázott és Králl Gabriella énekelte ‘Az adonyi szőlők alja’ dallamait. A hely Szilveszter családjának a tulajdonában van már generációk óta. Itt Králl Istvánné készített egy hagyományos adonyi sváb receptet, a pompost. Az ételhez természetesen uborkaszósz is készült, hiszen a svábok nagy szószosok.

A forgatás másnapján a stáb Köllerné Terike nénihez látogatott, aki most töltötte be 85. születésnapját. Adonyban és környékén 50 év alatt több, mint 500 lakodalom süteményeit készítette el. Volt olyan közte, amelyre 100 tortánál is többet sütöttek meg. Ezúttal a hájas kifli készítését mutatta be. A folytatásban Tischnerné Tóth Szilvia paprikamagok palántázását mutatta be Marcsinak. Szilvi mindent fejben tart ami a kertben történik, megállás nélkül tervez és jegyzetel. Megmutatta a spájzát és főzési tudományát is. A település értékei közül még a Nagy-sziget és a Duna holtág bemutatása fért a műsoridő kereteibe. Itt ifj. Sebestyén János kalauzolta a forgatócsoportot. Annak idején Ferencz József kedvenc vadászterületei közé tartozott az adonyi sziget, de rajta kívül sok embernek belopta már be magát a szívébe. A beszélgetés során kiderült, hogy az Oscar díjas Saul fia több jelenete is ezen a területen játszódott és sokat segítettek a stábnak az itteni erdészek. A séta végén a pazar erdei környezetben épített kiülőnél Marcsi elővette a becsomagolt pompost és a melléjük gondosan bekésztett adonyi borokat.

Fontos megemlíteni, hogy a szerkesztők a felkínált adonyi látnivalók, programok, érdekes emberek közül azok mintegy tizedét tudták csak a műsorba szerkeszteni, annak időbeli korlátai miatt. A két nap során végig a helyiek gondoskodtak a stáb ellátásáról, az ebédet egyik nap a Pletser Pincénél, másnap Köllerné Terike néninél fogyaszthatták el.

Céljaink, alapszabályunk

Legenda

A Duna-menti Szent Orbán Borrend Adony alapszabálya szerint kistérségi jelleggel működik.

Működési területünk ennek megfelelően a korábbi adonyi kistérség településeit fedi le, azaz:

Adony, Iváncsa, Perkáta, Kulcs, Pusztaszabolcs, Besnyő, Beloiannisz, Szabadegyháza.

Közelgő eseményeink

Nagytanácsi ülés

Jubileumi Kistérségi borverseny

Nagytanácsi ülés

Szent Orbán Ünnep

Adonyban forgatott a Gasztroangyal

A kétnapos felvétel eredményeként a műsorban bemutatásra kerül a szőlőhegy és számos helyi recept is

Duna-menti Szent Orbán Borrend Adony

2457 Adony, Bajcsy-Zs. u. 5.

MOLNÁR MULTIMÉDIA